Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
2014. január 30. Az ukrajnai válság miatt megnövekedett annak kockázata, hogy zavar támad Európa Oroszországból Ukrajnán keresztül zajló gázellátásában - írta csütörtöki kiadásában a brit Financial - Politika magazin
részletek »

Nemzetközi lapok véleménye az ukrajnai válságról

Politika Magazin. Mindennapjainkat ha tetszik, ha nem tetszik, meghatározza a politika, legyen az akár belpolitika, akár külpolitika. Érdemes tájékozottnak lenni, ebben segítünk tutira.
Politika magazin
Itt vagy: Politika magazin » Hír olvasása
Oszd meg másokkal
Nemzetközi lapok véleménye az ukrajnai válságról
Nemzetközi lapok véleménye az ukrajnai válságról
2014. január 30. Az ukrajnai válság miatt megnövekedett annak kockázata, hogy zavar támad Európa Oroszországból Ukrajnán keresztül zajló gázellátásában - írta csütörtöki kiadásában a brit Financial Times.
Financial Times: A tekintélyes üzleti napilap tudósításában megjegyzi, hogy az ukrán hatóságok annak dacára sem tudják kifizetni Oroszországnak a nekik szállított földgázt, hogy a Viktor Janukovics ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök között létrejött megállapodás értelmében a 15 milliárd dolláros hitel mellé Kijev 5 milliárd dollár értékben mintegy harminc százalékos gázárkedvezményt is kapott.

A lap ismerteti, hogy Putyin leállította a hitel folyósítását, egyelőre - amíg nem alakul meg az új ukrán kormány - nem vásárolnak ukrán államkötvényeket, ez pedig az Financial Times szerint súlyos csapás a "készpénzre éhező" Ukrajna számára.

A tudósítás megemlíti, hogy az ország keleti részéből érkező hírek szerint az orosz hatóságok elkezdték a határon szigorú rendszerességgel, túlbuzgóan átvizsgálni az Ukrajnából érkező importot, amivel komoly zavarokat okoznak a kereskedelemben. A lap emlékeztet arra, hogy novemberben Moszkva hasonló eszközökkel bírta rá Janukovicsot, hogy faroljon ki az Európai Unióval kötendő társulási és szabadkereskedelmi megállapodásból.

A lap szerint az új orosz lépések feltehetően megnehezítik a krízis megoldását, Moszkva azért igyekszik növelni a nyugati szomszédjára nehezedő nyomást, hogy Kijevben olyan kormány alakuljon, amely nem EU-párti.
Hirdetés

A The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai politikai-üzleti napilap Ukrajnáról szóló értékelése szerint Mikola Azarov miniszterelnök lemondása várható volt, hiszen Viktor Janukovics elnök az utóbbi időben az ellenzéki vezetőkkel folytatott alkudozásának egyszerű tárgyává tette eddigi kormányfőjét.

A jelek szerint azonban - írta a WSJ - sem ez, sem a tiltakozó megmozdulások ellen hozott törvények visszavonása nem elégítette ki az ellenzéket.

A lap ugyanakkor nem zárta ki, hogy az egymással is viaskodó ukrán ellenzéki körök kompromisszumra juthatnak a kijevi kormányzattal. A tiltakozók egy része - derül ki a WSJ tudósításából - nem bízik abban, hogy az őrizetbe vett tüntetőket akkor is szabadon engednék, ha az ellenzék kivonulna minden elfoglalt középületből.

A Le Soir című brüsszeli lap egyfelől a Kremlből érkezett figyelmeztetést emelte ki, miszerint Moszkva elfogadhatatlannak tart bármilyen külső beavatkozást Ukrajna belső ügyeibe. Másfelől a belga újság úgy értékelte a helyzetet, hogy a rendőri brutalitás miatt felbőszült tiltakozók számára a jelek szerint Viktor Janukovics távozásán kívül már semmi nem fogadható el.

A francia Le Figaro értékelése szerint mára egyértelművé vált, hogy a tüntetők elsősorban nem hazájuk uniós csatlakozását szeretnék, hanem a korrupt rezsimmel szembeni ellenszenvüket fejezik ki, és egy, a pluralizmust és az esélyegyenlőséget tiszteletben tartó demokratikus jogállamot követelnek.

A konzervatív lap Ukrajna valódi vágyai című írása azt is az események fontos tanulságának tartja, hogy a tiltakozás nem korlátozódik az ország nyugati részére, amely történelmileg közelebb áll Nyugat-Európához.

"Egyértelmű, hogy a jogállami modell, amelyről az ukrán társadalom álmodik, sokkal közelebb áll a nyugat-európai országok modelljéhez, mint amilyet Putyin Oroszországa képvisel. De nagyon fontos az a tény, hogy a lázadás elsősorban egy nemzeti demokratikus érzés kifejeződése" - olvasható a cikkben.

"Ukrajna jövője nem Moszkvában, és nem is Brüsszelben dől el, hanem Kijevben. Ezért is kívánatos, hogy Oroszország és az Európai Unió közötti nézeteltérés ne súlyosbítsa a dolgokat. (...) Oroszországnak nincs kapacitása arra, hogy az ukrán népnek diktáljon, (...) az ukránok pedig jól tudják, hogy a gazdaságuk csődhelyzetben van, és hogy Brüsszelnek nincs eszköze arra, hogy pénzelje őket vagy hogy csatlakozási ajánlatot tegyen" - írta a Le Figaro.

A balliberális Le Monde szerint az oligarchák nyomására döntött a tárgyalások megkezdése mellett Viktor Janukovics ukrán elnök. Oroszországgal ellentétben a mintegy fél tucat ukrán oligarcha továbbra is jelentős befolyással bír a politikában: többségük a rendszerváltást követően meggazdagodva saját pártot is alapított. Számukra pedig az a legfontosabb, hogy az üzleteikhez a lehető legkedvezőbb hangulat uralkodjon az országban. Ezzel magyarázható a Le Monde szerint, hogy közülük a legjelentősebbek a politikai helyzet stabilizálásában érdekeltek.

A lap arra is felhívta a figyelmet, hogy Janukovics meghátrálása és Mikola Azarov kormányfő lemondása néhány héttel ezelőtt még biztos kiindulópontot jelenthetett volna a válságból való kiúthoz. Az elnöki szó azonban azóta "komolyan leértékelődött", Janukovics ígért hideget-meleget, például azt, hogy soha nem fog támadást indítani a Függetlenség téren táborozók ellen, miközben december közepén a rendőrség a Majdan akkor még békés tömege ellen fellépett, és az utóbbi napokban, amikor már felvázolódott egy megállapodás, folytatódott a rendőri és igazságügyi leszámolás az ellenzék aktivistákkal. Most az ellenzéknek kellene a nyitás jeleit mutatnia, anélkül is, hogy tudná, a tábora meddig hajlandó követni, - hangsúlyozta a Le Monde.

Jaroslaw Gizinski, a konzervatív újság Magyarországról rendszeresen cikkező külpolitikai szerkesztője megállapította, hogy a négy visegrádi ország más-más perspektívából szemléli Ukrajnát. A legnagyobb érdeklődést egyértelműen a lengyel kormány és társadalom mutatja, de az ukrajnai eseményeknek jelentős visszhangjuk volt Prágában is, ahol pénz- és adománygyűjtést is szerveztek az ukránok számára. Magyarország és Szlovákia jóval visszafogottabb magatartást tanúsít.

A magyar óvatosságot az ukrajnai magyar kisebbség helyzete miatti aggodalom magyarázza - mondta a lapnak egy neve elhallgatásához ragaszkodó magyar Kelet-Európa-szakértő. Ha ugyanis az ellenzéki ukrán Haza (Szabadság) párt szélsőséges nacionalistái nagyobb befolyásra tennének szert, az ronthatná a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetét.

A cikk szerint a V4-eknek sok eszközük van a helyzet befolyásolására a szlovák-ukrán gázvezetéken történő gázszállításoktól (amelynek révén Kijev csökkentheti függőségét az orosz gáztól) a vízumkiadás könnyítéséig és az ukrán civil társadalom támogatásáig. A V4-ek a balti államokkal és Skandináviával együtt természetes módon érdekeltek a helyzet javulásában, és egyfajta lobbista szerepet játszhatnának a Nyugat Ukrajna-politikájának formálásában.

A Rzeczpospolita ugyancsak csütörtökön kommentárt közölt a lengyel médiában az utóbbi időben sokat szereplő, Ukrajnának nyújtandó egyfajta "Marshall-segélyről".

A szerző szerint nem könnyű előteremteni ezt a pénzt, mert Ukrajna nem Lettország vagy Izland, sokkal nagyobb összegre lenne szüksége, hogy kilábaljon az állandósult válságból.

Kulcskérdés, hogy meglegyen a politikai akarat, amely egyelőre sem az Európai Unióban, sem az Egyesült Államokban nem mutatkozik. A Nemzetközi Valutaalap már többször megszakította és felújította kapcsolatát a kijevi hatóságokkal, amelyeknek nem tetszenek az IMF által diktált feltételek - írta.

Ha mégis létrejönne az ukrán Marshall-segély, Lengyelországnak ebben feltételekkel kellene közreműködnie. Ukrajna Varsó számára stratégiai fontosságú ország, és Lengyelország legalapvetőbb érdeke, hogy ne kerüljön Moszkva befolyása alá - olvasható a cikkben.

A liberális kötődésű Adevarul című román lap szerint Ukrajnában elhúzódó konfliktusra kell számítani.

Radu Carp román politológus szerint sem az ukrán ellenzékiek, sem a kormányerők nem képesek eldönteni a mai vitát, ezért külföldi közreműködés híján az ukrán konfliktus is lassú vergődésre lesz ítélve. A szerző megemlíti példaként az egykori jugoszláviai eseményeket, bár mindjárt hozzáteszi, hogy Ukrajnában a választóvonalak nem etnikai jellegűek.

A szerző szerint hosszú távú megoldást csak az ukrán intézmények megerősítése, a hatalmi ágak szétválasztása, az emberi jogok betartása és az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása jelentheti, hiszen ezek nélkül nem válhat működőképes állammá Ukrajna. A cikkíró szerint egyébként az ország nem reménykedhet az EU-tagságban, amíg nem lesz része a NATO-nak, ez utóbbi csatlakozási terv azonban egyelőre feledésbe merült.

Az Adevarul egy másik cikke azt taglalja, hogy az orosz és az ukrán sajtó megpróbálja félrevezetni a közvéleményt, amennyiben azt írja, hogy a kormányellenes tüntetések jó ürügyet szolgáltatnak Románia és Magyarország számára, hogy Ukrajna területi épsége ellen lépjenek fel.

A jobboldali Romania libera című napilapban Sabina Fati publicista megállapítja, Románia egyelőre fél, hogy kiálljon az ukrajnai ellenzéki tüntetők mellett, noha jó alkalom lenne arra, hogy Bukarest támogassa Ukrajnát abban, hogy európai országgá váljon. Az "európaizálódás ügyvédje" szerepet a lap szerint Traian Basescu államfő tölthetné be, aki azon európai vezetők élére állhatna, akik "ki akarják szakítani Ukrajnát Oroszország karmaiból". - MTI -
Szólj hozzá a cikkhez
FIGYELEM! A cikk felhasználása, utánközlése kizárólag a tlap szerkesztő engedélyével lehetséges! Kérek engedélyt
Címkék - ukrajna, válság, tüntetések, lapvélemények, földgáz
Nyomtatás
Oldalajánló
Vissza a hírekhez
Szólj hozzá
- 2014-01-31 11:20:54
Szólj hozzá a cikkhez

Új hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned oldalunkra.

Bejelentkezés
Regisztráció
Eddigi hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás a cikkhez
Tuti menü