Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Magyarország Miniszterelnökei 1990-2010 képes leírás - Politika.tlap.hu
részletek »

Magyarország Miniszterelnökei 1990-2010 - Politika.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: politika.tlap.hu » Magyarország Miniszterelnökei 1990-2010
Keresés
Találatok száma - 6 db
Antall József (1990-1993)

Antall József (1990-1993)

A diploma megszerzése után Antall a Magyar Országos Levéltárban, majd a Pedagógiai Tudományos Intézetben dolgozott. 1955-ben az Eötvös József Gimnáziumban kezdett tanítani, ahol a forradalmi bizottság élére került 1956 októberében. Részt vett a kisgazdapárt újjászervezésében és a Keresztény Ifjú Szövetség megalapításában. A forradalmat követően többször őrizetbe vették, bár továbbra is taníthatott. 1957-ben a Toldy Ferenc Gimnáziumban tanított tovább, ám 1959-ben politikai magatartása miatt végleg eltiltották a pedagógusi pályától. Ezt követően két évig könyvtárosként dolgozott. 1963-ban a Magyar életrajzi lexikonba ő írja meg nyolcvan orvos életrajzát, s ekkor ismeri fel, hogy a gyógyítás története fontos, és részben feldolgozatlan tudományos téma. Az 1964-ben megnyílt Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyv- és Levéltárban előbb mint tudományos kutató dolgozik, majd igazgatóhelyettes, 1974-től pedig igazgatója az intézetnek (felettese Schultheisz Emil volt előbb főigazgatóként, majd egészségügyi miniszterként). Több száz orvostörténeti publikációja jelent meg, s számos művet lektorált, szerkesztett. Elsősorban Benedek István orvostörténeti köréhez, a Hiúzokhoz kapcsolódott.

Bajnai Gordon ( 2009-2010)

Bajnai Gordon ( 2009-2010)

1991-ben a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem nemzetközi gazdasági kapcsolatok szakán szerzett diplomát. 1991 és 1993 között a Creditum pénzügyi tanácsadó cég munkatársa volt. 1993-ban, Londonban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknál volt szakmai gyakorlaton, majd az Eurocorp Nemzetközi Pénzügyi Rt. tanácsadójaként dolgozott. 1995-től a CA-IB Értékpapír Rt. ügyvezető igazgatója, 1999-től vezérigazgató-helyetteseként közreműködött több nagy cég tőzsdére vitelében. 2000-2005-ben a Wallis Rt. vezérigazgatója volt. Közben, 2001-2004 között részt vett a Graboplast Rt., 2003-2005 között a Rába Rt. igazgatóságának munkájában. 2005 óta a Budapest Airport Zrt. igazgatóságának elnöke, a Zwack Rt. felügyelő bizottságának tagja, a Corvinus Egyetem Gazdasági Tanácsának tagja. 2003-ban a Menedzserek Országos Szövetsége az Év fiatal menedzserének választotta. 2006. július 1-je óta a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetője, a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos. Önkormányzati és területfejlesztési miniszter: 2006.06.09.

Boross Péter (1993-1994)

Boross Péter (1993-1994)

1956-os tevékenysége után csak a rendszerváltáskor vált újra politikailag aktívvá. Antall József kormányában először a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára volt (1990. május és július között), majd a Magyar Köztársaság Információs Hivatala és Nemzetbiztonsági Hivatala vezetésével megbízott tárca nélküli miniszter (röviden titokminiszter), egészen 1990 decemberéig, amikor a lemondott Horváth Balázs helyét vette át a Belügyminisztériumban és így Antall József helyettese lett. Csak 1992-ben lépett be a Magyar Demokrata Fórumba. 1993-ban beválasztották a párt országos elnökségébe, a párt alelnöke lett 1995-ig. Antall József 1993. december 12-én bekövetkezett halála után az Országgyűlés Magyarország miniszterelnökévé választotta, mely posztot az MDF 1994-es választási vereségéig viselt. Ezen a választáson az MDF budapesti területi listáján szerzett mandátumot. Képviselősége alatt az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke. 1996-ban újra az MDF alelnöke lett, az MDF-frakció szakadásakor az anyapártban maradt, de lemondott a bizottsági elnöki posztjáról. 1998-ban nem jutott be az Országgyűlésbe. 1999-ben nem indult újra a párt alelnöki posztjáért, az országos elnökségből 2003-ban vált ki. A 2006-os országgyűlési választáson pártja Pest megyei területi listáját vezette és újból bejutott az Országgyűlésbe. Mandátumáról 2009. február 1-jei hatállyal lemondott.

Politika magazin hírek
A Financial Times blogrovatában fejti ki véleményét Mesterházy Attila a mai magyar kormányról
A Financial Times blogrovatában fejti ki... Mesterházy Attila írását közli az Orbán-kormányról a Financial Times felzárkózó gazdaságokra szakosodott blogrovata (beyondbrics). London, 2014. február 1. Az MSZP elnöke felidézi Kenneth Rogoff neves közgazdásznak a davosi Világgazdasági Fórumon tett kijelentését, amely szerint a magas szintű oktatás, az erős innovációs képesség és a törvényesség uralma teremti...
Nemzetközi lapok véleménye az ukrajnai válságról
Nemzetközi lapok véleménye az ukrajnai... 2014. január 30. Az ukrajnai válság miatt megnövekedett annak kockázata, hogy...
Orbán Viktor a rádióban ma reggel a devizahitelekről, a luxusadóról és a felsőoktatási ponthatárokról is beszélt
Orbán Viktor a rádióban ma reggel a... Ki kell vezetni a lakáscélú devizahitel intézményét, újra nekirugaszkodik a...
Gyurcsány Ferenc (2004-2009)

Gyurcsány Ferenc (2004-2009)

Gyurcsány Ferenc 1961. június 4-én született Pápán. A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem tanárképző karán 1984-ben tanári, az egyetem közgazdaságtudományi karán 1990-ben közgazdász diplomát szerzett. 1983 és 1988 között a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) pécsi városi bizottságának titkára, 1988-1989-ben a KISZ KB Egyetemi-Főiskolai Tanácsának elnöke, 1989-ben a KISZ KB titkára, majd az ebből alakult Demokratikus Ifjúsági Szövetség alelnöke volt. 1990-től a Creditum Pénzügyi Tanácsadó Kft. munkatársaként dolgozott, majd az Eurocorp Nemzetközi Pénzügyi Rt. igazgatója lett. 1992-ben megalapította és 2002-ig vezérigazgatóként vezette az Altus Befektetési Rt-t. 2002-2003-ban az Altus felügyelő bizottságának elnöke és Medgyessy Péter kormányfő stratégiai főtanácsadója. 2003. május 19-től gyermek-, ifjúsági és sportminiszter. 2004 Miniszerelnök egészen 2009-ig.

Horn Gyula (1994-1998)

Horn Gyula (1994-1998)

1994-ben elsöprő többséggel megnyerte az MSZP a választást. Horn Gyulát megválasztották miniszterelnöknek. A Horn-kormány működési idejére esik az ún. Bokros-csomag, 30% fölötti volt az infláció, ekkor írták alá a legtöbb kétoldalú alapszerződést, ill. folytatódott a privatizáció. 1998-ban elvesztette a választást a Fidesszel és vezetőjével, Orbán Viktorral szemben. 1996 és 2003 között a Szocialista Internacionálé kelet-európai alelnöke. Helyét Kovács László jelenlegi EU-bizottsági tag vette át. 2002-ben Medgyessy Péter akkori miniszterelnök kinevezte Horn Gyulát a miniszterelnök EU-különmegbízottjának. 2004-ben az MSZP Európai Parlamenti választási listájának 2. helyén volt, de még a szavazás előtt bejelentette, hogy nem vállalja a képviselőséget. 2005-ben bejelentette, hogy ha őt jelölnék köztársasági elnöknek, elvállalná a pozíciót. Szerepelt pártja ún. négyes listáján, de a kevés jelölés miatt visszalépett.

Orbán Viktor (1998-2002)

Orbán Viktor (1998-2002)

A Fidesz 1998-as választási győzelmét követően miniszterelnök lett. 1999-ben aláírta Magyarország csatlakozási jegyzőkönyvét a NATO-hoz. 2000-ben lemondott Fidesz-elnöki pozíciójáról. 2000 őszén lemondott a Liberális Internacionálé alelnöki tisztségéről és egyéb vállalt posztjairól, mikor pártja hivatalosan is átlépett az Európai Néppártba. A vezetése alatt álló kormányhoz kötődik számos nagy horderejű intézkedés, mint a családi adókedvezmény bevezetése, a diákhitel, a fiatalok otthonteremtésének támogatása, a hazai vállalkozásokat segítő Széchenyi Terv megalkotása, jónéhány szimbolikus beruházás, mint a Magyarországot és Szlovákiát összekötő Mária Valéria híd második világháborús romjaiból való újjáépítése, vagy a Nemzeti Színház felépítése. A sikeres gazdaságpolitikának köszönhetően a növekvő jövedelmek mellett jelentősen csökken a pénzromlás, a költségvetési hiány és az államadósság is, az ország akkoriban készen állt arra, hogy négy éven belül az euro-övezet része legyen.

Tuti menü